Szadai Károly · médiatörténet · médiaetika

Oktatás › Médiaetika

Eszterházy Károly Katolikus Egyetem

Médiaetika

Kurzusoldal a 2026/27-es tanév első félévére: tematika, a tizennégy alkalom esetei, a hatlépéses elemzés és a kötelező irodalom. Minden anyag szabadon elérhető, regisztráció nélkül.

Kurzuskód
NBG_KO141K3 · LBG_KO141K3
Félév
2026/27 őszi
Óraszám
2 elméleti óra / hét
Számonkérés
Kollokvium
Oktató
Szadai Károly

Áttekintés

A tantárgy célja, hogy a hallgató egy médiaetikai dilemma esetén megindokolt, felvállalható döntést tudjon hozni – ne véleményt mondjon, hanem érveljen az álláspontja mellett. A médiaetika azt vizsgálja, mi a helyes és mi a helytelen a nyilvános közlésben: hogyan gyűjti, válogatja és mutatja be az információt az, aki a nyilvánossághoz szól és kinek tartozik ezért felelősséggel.

A félév tizennégy alkalma tizennégy dokumentált, lezárt médiaetikai eset köré épül – a képek cenzúrájától a kiszivárgott dokumentumon, a gyűlöletkeltő tartalmon és a manipulált képen át a mesterséges intelligencia által írt hírig.

I. blokk

Elméleti-fogalmi alapok

1–3. óra

A hatlépéses elemzés bevezetése; a Potter-doboz leleplezése a harmadik órán.

II. blokk

Digitális tartalomgyártás és MI

4–10. óra

A döntéshozó egyre kevésbé az újságíró – platform, szerkesztőség, fotós, hírügynökség, marketing, PR. Az eszköz ugyanaz, a lojalitás változik.

III. blokk

Ahol a kódex véget ér

11–14. óra

Ha a közlőt nem kötik a szakmai normák: a jog szerepe, a platform felelőssége, kulturális kontextus határai.

A hatlépéses elemzés

A félév visszatérő eszköze egy elemzőlap. Ugyanazt a hat lépést végezzük el minden alkalommal, két körben: az első körben végigvisszük az esetet, majd a lojalitások és az elv újragondolása után újra döntünk. Az ötödik lépésben mindig konkrét kódexpontot vagy jogszabályhelyet nevezünk meg – nem elvet általában.

  1. TényekMi történt? A tényállás pontosan, értékelő szó nélkül.
  2. DilemmaMi itt az etikai kérdés – és mi az, ami csak szakmai vagy jogi kérdés?
  3. ÉrintettekKinek okoz kárt vagy hasznot a közlés? A leggyakoribb hiány itt az az érintett, aki nem választott: a forrás, a képen látható ember, a gyerek.
  4. LojalitásokKinek tartozunk felelősséggel? Ez nem ugyanaz, mint az érintettek köre.
  5. Elv és mérceMilyen elv alapján döntünk – és melyik kódexpont vagy jogszabályhely a mérce ebben az esetben?
  6. Vállalható-e nyilvánosanUtóellenőrzés: megindokolható-e a döntés a saját nevünkkel, mások előtt?

Követelmények és értékelés

Kollokvium: szóbeli vizsga, vagy teszt, ötfokozatú érdemjegy. A tételsor huszonkét tételből áll, és a 14. héten kerül ismertetésre. Minden tétel egy alkalom fogalmi magját kéri számon, és megköveteli egy hozzá tartozó eset hatlépéses elemzését: a fogalom felidézése önmagában nem elegendő, alkalmazni kell. Az órai csoportmunka része az érdemjegynek.

Az értékelés szempontjai

A fogalom pontossága
A hallgató a fogalmat forráshűen használja, és el tudja határolni a szomszédos fogalmaktól (sértés–kár, tény–forrás-állítás–következtetés, eszköz–szerző).
A szétszálazás
Az eset hat lépése hiányzó lépés nélkül, a második körben az első lépés újrafogalmazásával.
A mérce
Az ötödik lépésben konkrét kódexpont vagy jogszabályhely – megnevezve és ráillesztve az esetre, nem felsorolva.
A következetesség
Nem a döntés iránya számít, hanem az indoklás: a hallgató a mércével és az elvvel érvel, és jelzi, ha keretet vált.
Az arányérzék
Nem tesz az anyagnál erősebb állításokat. Az „erre nincs egyértelmű válasz” akkor helyes felelet, ha meg tudja mondani, min múlik a nézeteltérés.
ElégtelenA fogalmat nem tudja meghatározni, vagy az esetelemzésből kimarad az elv és a mérce lépése.
JelesAz esetet két normatív keretből is megítéli, és megmutatja, min múlik a különbség.

A hallgató egy tételt húz. A felkészülési idő húsz perc, a felelet tizenöt. A felelet két részből áll: a fogalmi mag kifejtése, majd egy eset végigvitele a hat lépésen, két körben. Az elemzési feladathoz a hallgató saját esetet hoz - feltéve, hogy a tényállás pontosan, értékelő szó nélkül leírható.

Heti ütemterv

Tizennégy esetalapú alkalom és egy záró összefoglalás. Minden alkalom a nyitó eset ismertetésével indul: előbb döntünk, azután tisztázzuk a fogalmat.

I. blokk · Elméleti-fogalmi alapok
01

Tank Man – kép, emlékezet, cenzúra, platformfelelősség

A nyilvános közlés etikája; állami, vállalati és algoritmikus cenzúra; a kereshetőség mint hozzáférés. A hatlépéses elemzés bevezetése.

Fő esetTank Man, Peking, 1989. június 5.
KontrasztBing, 2021 · DeepSeek, 2026
02

Megtévesztő módszer a közérdekért?

Igazság és igazmondás; a megtévesztés négy fajtája; szándék- és következményetika ugyanazon a módszeren.

Fő esetFood Lion v. ABC, 1992–1999
KontrasztMirage Tavern, 1977–78
03

Közérdek vagy magánélet?

A közszereplő fogalma és a sérelemelv; az öt morális alapelv; a Potter-doboz.

Fő esetvon Hannover v. Germany, 2004
KontrasztMosley v. News of the World, 2008
II. blokk · Digitális tartalomgyártás és MI
04

Kiszivárgott dokumentum publikálása

Forrásvédelem, titok és közérdek – három döntés egy helyett: közlés, kitakarás, a forrás kezelése.

Fő esetSnowden–Guardian, 2013
KontrasztWikiLeaks, afgán naplók, 2010
05

Provokatív vagy gyűlöletkeltő tartalom?

Sértés és kár; provokáció, gyűlöletkeltés és uszítás elhatárolása; a „heckler's veto”.

Fő esetJyllands-Posten, 2005 · Charlie Hebdo, 2015
KontrasztHandyside v. UK, 1976
06

Objektív-e ez a tudósítás?

Tény, forrás-állítás és riporteri következtetés; keretezés; kellő pártatlanság és hamis egyensúly.

Fő esetHutton-ügy (BBC), 2003–04
KontrasztA hamis egyensúly kérdése, 2011
07

Háborús kép vagy propaganda?

A kép mint közlés; a Másik megjelenítése és a megfelelő távolság; tanúságtétel, fogyasztás, propaganda.

Fő esetKevin Carter, 1993–94
KontrasztAlan Kurdi, 2015 · Abu Ghraib, 2004
08

Manipulált kép, deepfake

A kép hitelessége és az ígéret; retus, kompozit, generált kép, deepfake; a hírügynökségi szabály.

Fő esetA walesi hercegné fotója, 2024
KontrasztPeele–Obama deepfake, 2018 · Time, 1994
09

Újságcikknek látszó natív reklám

Reklám és szerkesztőség határa; hirdetés, PR-cikk, termékelhelyezés, natív tartalom; a jelölés elégségessége.

Fő esetThe Atlantic – szcientológia, 2013
KontrasztFTC-útmutató, 2015
10

PR-válság: mit mondjunk a nyilvánosságnak?

A PR-etika alanya; a lojalitás három pólusa (ügyfél, közönség, szakma); kimondás, késleltetés, részleges közlés, tagadás.

Fő esetTylenol, 1982
KontrasztVolkswagen, 2015
III. blokk · Ahol a kódex véget ér
11

Gyermek influenszerek a reklámpiacon

Kiszolgáltatottság kétszer – a közönség és a szereplő oldalán; a szülő mint gondviselő és mint menedzser.

Fő esetRyan's World
KontrasztA francia gyerekinfluenszer-törvény, 2020
12

Álhír választási kampányban

Propaganda, álhír és mikrotargetálás; a terjesztés láthatatlansága; a felelősségi lánc és a „csak felület” érv.

Fő esetCambridge Analytica, 2014–18
KontrasztA velesi álhírgyárak, 2016
13

Amikor ChatGPT írja a hírt

Szerzőség, tulajdonítás és jelölés a gépnél; eszköz vagy szerző; a szerkesztőségi irányelv mint mérce.

Fő esetCNET, 2022–23
KontrasztSports Illustrated, 2023
14

Szerkesztőségi válságszimuláció

A félév eszközének próbája időnyomás alatt: szerepek, három hullám, a döntés nyilvános vállalása.

Fő esetSzerkesztőségi szimuláció
15

Összefoglalás, tételsor, próbafelelet

A félév mércéinek áttekintése alkalmak szerint; a tételsor ismertetése.

Irodalom és források

Kötelező irodalom

  • Krokovay Zsolt: Médiaetika. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2003. 271 o. ISBN 963-9457-53-1
  • Radetzky András: Médiaetika – médiajog. Egyetemi jegyzet, 2017. (A MÚOSZ Etikai Kódexe és a Visegrádi Irányelvek szövegével.)
  • William L. Rivers – Cleve Mathews: Médiaetika. Ford. Doubravszky Sándor, Jánossy Ilona. Budapest, Bagolyvár Könyvkiadó, 1999. 364 o. ISBN 963-9197-27-0
  • Bajomi-Lázár Péter – Boldog Dalma: Újságírás-etika Kelet-Európában. Budapest, Napvilág Kiadó, 2025. 374 o. ISBN 978-963-338-571-5

Ajánlott irodalom

  • Roger Silverstone: Médiaerkölcs. A médiapolisz felemelkedése. Ford. Kerényi Szabina. Budapest, Napvilág Kiadó, 2010. 227 o. ISBN 978-963-9697-76-8
  • Clifford G. Christians et al.: Media Ethics. Cases and Moral Reasoning. 12. kiadás. New York – London, Routledge, 2024. ISBN 978-1-032-39139-7 (a Bevezetés és az alkalmanként kijelölt esetek)
  • Charles Ess: Digital Media Ethics. 3. kiadás. Cambridge, Polity Press, 2020. ISBN 978-1-5095-3343-5 (alkalmanként egy kijelölt fejezet)

Kódexek és mércék

  • Szakmai dokumentumMÚOSZ Etikai Kódex — a magyar szakmai önszabályozás alapdokumentuma (szövege Radetzky 2017, 124–133. o.)
  • Szakmai dokumentumVisegrádi Irányelvek — regionális újságírói irányelvek (Radetzky 2017, 115–124. o.)
  • Szakmai dokumentumSmtv. és Mttv. — a médiaszabályozás vonatkozó szakaszai

Az oldalon csak saját készítésű anyag és szabadon terjeszthető dokumentum szerepel. A szerzői jogvédelem alatt álló szövegekhez és képekhez könyvtári hivatkozás vagy a kiadó oldalára mutató link tartozik, fájl nem.

Segédanyagok

Az órai elemzőlap, a diasorok és a további letölthető anyagok a Segédanyagok oldalon érhetők el. Az oldal folyamatosan bővül a félév során.

A letölthető anyagok megnyitása →